Cikkeim

 (Megjelent: Műhely, 2010. szeptember)

A rendszerváltozás után immár hatodik alkalommal járulhatunk az urnák elé helyi önkormányzati képviselőink és polgármestereink megválasztására. Összeállításunkban – különös tekintettel első választó olvasóinkra – bemutatjuk, miről és milyen módon döntünk október 3-a vasárnapján.

Az 1990-ben megalkotott Önkormányzati Törvény kimondja, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Ennek értelmében az ország mind a 3200 településén önkormányzat működik. A törvény számos kötelező feladatot ró az önkormányzatokra (pl. helyi intézmények fenntartása, közterületek karbantartása, településfejlesztés- és rendezés, infrastruktúra fenntartása, stb.), melyek a központi költségvetési források mellett saját bevételekből (például helyi adók) is gazdálkodhatnak. A települési önkormányzat legfőbb szervei a helyi lakosok által választott képviselő-testület, a részben helyi képviselőkből álló különféle szak- és eseti bizottságok, valamint a tisztségviselők: a közvetlenül választott polgármester és a kinevezett alpolgármester(ek). A polgármesteri hivatalt a jegyző irányítja, akit azonban nem választunk, hanem kinevezés útján, határozatlan időre kapja megbízatását, mint politikától független közigazgatási szakmai vezető. Míg képviselő-testülete és polgármestere minden településnek van, a jegyző esetében ez nincs így: a kis községek gyakorta élnek a körjegyzőség alapításának lehetőségével.
A megyei önkormányzatok szerepe főként a nagyobb területi egységet átfogó intézmények (egészségügy, szociális ellátás, kultúra, oktatás) működtetésében merül ki. A megyei közgyűlések tagjait a megye településeinek választópolgárai – kivéve a megyei jogú városokat – közvetlenül, listán választják, szerepük egyre inkább szimbolikusnak tekinthető.
Külön kategóriát képez a főváros, ahol minden kerület kvázi egy-egy külön városnak felel meg, melyeket a fővárosi közgyűlés fog össze. A Fővárosi Közgyűlés elnöke a főpolgármester, aki azonban nem felettese a kerületi polgármestereknek.

A helyhatósági választásokat négyévente, a parlamenti képviselő-választásokat követő ősszel tartják. A választás egyfordulós, nincs érvényességi küszöb. A szavazók köre a parlamenti választásoknál szélesebb: nemcsak magyar és uniós állampolgárok, de bevándoroltak, letelepedettek és menekültek is részt vehetnek a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában, ha bejelentett magyarországi lakóhelyük van. Polgármester csak magyar állampolgár lehet, míg önkormányzati képviselői helyhez uniós állampolgárok is hozzájuthatnak. A lakóhelyünk helyett – igazolással - szavazhatunk bejelentett tartózkodási helyünkön is, amennyiben van ilyen, azzal az előfeltétellel, hogy azt 2010. június 16. előtt jelentettük be, és az a választás napjáig nem szűnik meg. A behúzható ikszek száma és a választási eljárás módja településtípusonként eltérő, lásd táblázatunkat.
 

A választással közvetlen lakókörnyezetünk, városunk, falunk életét befolyásolhatjuk, így ha nem élünk ezzel a jogunkkal, fölöslegesen morgunk négy évig a szemetes parkok, a kátyús utak, vagy a lassú okmányirodai ügyintézés miatt.

Balog Dániel

 
Keretesek:

Szigorodó feltételek
A Fidesz-KDNP-kormány törvénymódosítása nyomán több pontban változtak az önkormányzati választás szabályai. A képviselő-testületek létszáma csaknem harmadával csökken, például a fővárosi közgyűlésben az eddigi 66 képviselő helyett 2010 őszétől mindössze 34 fog ülni. Ez költségcsökkenést eredményez, ám nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati képviselők nagyobb része kisebb települések testületeiben foglal helyet, ahol egyébként is többnyire társadalmi munkában végezték feladatukat. Az önkormányzatok száma nem változik. Szigorodtak a jelöltállítás feltételei is: a korábbi 35 nap helyett 16 nap alatt kellett a kopogtatócédulákat összegyűjteni, ráadásul több esetben nőtt a minimálisan leadandó ajánlások száma is, a budapesti főpolgármester-jelöltséghez például az eddigi négyszeresére, 27000 darabra. A választási kampány hossza a jelenlegi 72-ről 60 napra csökken és szombaton is lehet majd kampányolni. Elemzők szerint a módosítások a nagyobb pártoknak kedveznek, míg a kisebb szervezetek, helyi civil tömörülések indulását nagyban megnehezítik.

Kisebbségi önkormányzatok
Azon a településeken, illetve fővárosi kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani, képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Ha egy kisebbség a fővárosban legalább egy kerületében önkormányzatot tud alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is alakíthat. A kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. A helyi önkormányzati választásokkal azonos napon tartandó helyi kisebbségi önkormányzati választáson az a nagykorú, bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár szavazhat, aki 2010. július 15-ig felvételét kérte a kisebbségi választói névjegyzékbe és az alábbi kisebbségek valamelyikéhez tartozik: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.