2011.05.06.
00:37

Írta: Balog_D

Ha ezt nekem valaki előre elmondta volna!

(Megjelent: Műhely IX. évfolyam 5. szám, 2011.04.18.)

„Légy, aki lenni akarsz!” – harsogja a Diákhitel Központ reklámja. Kérdés persze, mi a „lúzerebb” dolog, idióta csirkejelmezben hajtani a pénzt, vagy többmilliós adósságteherrel kezdeni felnőtt életünket? Szabó Kinga pénzügyi tanácsadóval annak próbálunk utánajárni, hogy kerülhetjük el a hitelcsapda veszélyét és mikor lehet valóban érdemes felvenni a diákhitelt?

Mit mondanál azoknak, akik egyetemi éveik végeztével elájulnak, amint megkapják az első értesítőt?
Először is üljenek le, mielőtt felbontják a levelet. Komolyra fordítva a szót, ha már élveztük a hitel nyújtotta előnyöket, kénytelenek leszünk megfizetni az árát is, azaz megkezdeni a törlesztést. A tartozás magától nem fog elfogyni, ugyanakkor a visszafizetésre tipikus megoldás nincs: kérdés hogy mennyit tud/akar törleszteni az illető, mennyi a fennálló tartozása, valamint mennyi erre az éves kamatteher. Egy biztos, amíg az éves törlesztés az utóbbi alatt marad, addig csak nőni fog a tartozás.

És bizony sok esetben csalóka, hogy a minimálisan meghatározott, havi 4410 forintos törlesztőrészlet még a kamatokra sem elég
Sok ügyfelem itt kap a fejéhez: Basszus, ha ezt nekem valaki előre elmondta volna! A probléma forrása – akárcsak a devizahiteleseknél - a pénzügyi kultúra teljes hiánya. Az összes hitelreklám arról szól, hogy adok neked egy csomó pénzt, és milyen jó lesz tőle - a törlesztésbe szinte senki sem gondol bele. Ha nincs semmiféle oktatás az iskolákban a pénzügyekről, akkor ne csodálkozzunk azon, ha a hitelt egyfajta ajándékként kezelik. A Diákhitelnél különösen problematikus, hogy a 18 éves felvevőknek a szülei sem tudnak sokszor érdemi tanáccsal szolgálni: „az ő idejükben” ezek a konstrukciók még nem léteztek. Bizony van olyan ügyfelem, aki most minden hónapban 30 ezret törleszt, és már alig várja 2012 végét, hogy megszabaduljon a hiteltől.
 
Nézzük a diákhitel pozitív oldalát is más hitelekhez képest: nincs hitelbírálat, elvileg szabadon alakítható a futamidő. Van, akinek tényleg megérheti?
Először is, ha nem muszáj, ne vegyük fel. Ha anyagi helyzetünk miatt másképp képtelenek lennénk tanulmányaink folytatására, vagy, ha egy konkrét célunk van vele, amiből a jövőben profitálunk, például egy nyelv megtanulása, akkor érthető választás lehet. Ott van a probléma, hogy a diákok többsége úgy tekint a diákhitelre, mint egy ösztöndíjra. Tudomásul kell venni, hogy ez is egy kőkemény hitel. Sokan utazásra, ruhákra, bulizásra költik ahelyett, hogy inkább maguk teremtenék elő ezeket az összegeket. Ha magunknak gyűjtögetünk diákmunkából, ösztöndíjból, még kamatot is kaphatnánk. Aki megküzdött azért, hogy tanulhasson, sokkal többet profitál az egyetemi évekből, mint az, aki diákhitelt vesz fel.
 
Végezetül, megérheti-e diákhitelt befektetési célból felvenni?
A tanulásra tekinthetünk megtérülő befektetésként, persze ha olyan dolgot tanulok, amire van valódi kereslet. Ha pénzügyi befektetésre gondolsz, a válaszom: nem! Azért hitelt felvenni, hogy befektessem, és majd a nyereségből finanszírozzam, az veszélyes játék. Nettó hozamban a hitel kamata fölé kell mennem, és akkor magasabb kockázatot is kellene vállalnom.
 
Balog Dániel
 
Keretes írás:
 
Életfogytig?
A Diákhitel Központ Zrt. Üzletszabályzata jelenleg az alábbi módon rendelkezik:
92. A Kölcsönszerződés megszűnik
a) ha a Hitelfelvevő minden tartozását kamatokkal együtt megfizette (…);
b) ha a Hitelfelvevő elérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy van-e személyi jövedelemadó köteles jövedelme;
c) a Hitelfelvevő halálával;
d) a Hitelfelvevő általi felmondással;
e) a Diákhitel Központ általi felmondással."
"95. A Kölcsönszerződés 92. b) és c) pont szerinti megszűnése esetében a Hitelfelvevő teljes tartozása elengedésre kerül."
Sokakban felmerülhet – jobb híján - a nyugdíjig tartó, minimum törlesztővel való fizetés (az előző évi jövedelem 6 százaléka) mint „kiút” lehetősége. Az Állami Számvevőszék is kitér erre 2008-as jelentésében: „Hitelezési veszteséget jelenthet a Társaság számára, hogy a kereső életszakaszban minimálbér közeli jövedelemmel rendelkező és folyamatosan törlesztő ügyfelek a nyugdíjkorhatár eléréséig sem tudják visszafizetni tőketartozásukat.” A kérdés csak az, bízhatunk-e a fent idézett szabály változatlanságában? Teljesen megnyugtató válasszal persze nem tudunk szolgálni. „Összességében azt mondom, hogy egy jogállamban nem hozható visszamenőleges hatállyal, alkotmányos keretek között rád nézve hátrányos szabályozás.” – fogalmaz Dr. Elek György, jogász. – „A kölcsönszerződés kétoldalú jogviszony, mely csak közös megegyezéssel módosítható. Ugyanakkor volt már példa arra, hogy visszamenőleges hatállyal módosult egy jogszabály.”
 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság egyetem pénz ifjúság munkaerőpiac 2011

A bejegyzés trackback címe:

https://balogdaniel.blog.hu/api/trackback/id/tr132881208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.