2011.03.30.
00:14

Írta: Balog_D

Ecsetet Excel helyett, avagy vissza a hagyományos szakmákhoz?

Megjelent: Műhely IX. évfolyam 3. szám, 2011. március 21.

Feleslegesnek, érdektelennek érezzük munkánkat, és inkább nem is kezdünk bele elmagyarázni nagyszüleinknek, mi a dolgunk „key account managerként”? Több alkotásra vágyunk, mint a bullshit bingó kitöltése egy unalmas „meetingen”, ámde kevesebb stresszre?
Riportom diplomás és végzős fiatalokról szól, akik zsenge tizennyolc évesen hozott döntésüket korrigálva, vagy akár teljesen felülírva, a társadalmi elvárások alapján magas presztízsűnek tekintett szakmájuk helyett vagy mellett kézzelfogható és számukra szerethetőbb mesterségek felé fordulnának.
 
Amint egyetemi levelezőlistákon beharangoztam készülő cikkemet, példátlan mértékű érdeklődést tapasztaltam, kíváncsi voltam tehát, hogy látja a kérdést egy karrier-tanácsadó. „Hozzám ebben a helyzetben leginkább 25-28 évesek fordulnak, mögöttük már gyakorlat is van, csalódásaik saját élményen alapulnak.” - kezdi Joó Zsuzsanna – „Műszakiakra, vagy orvosokra ez kevésbé jellemző, inkább közgazdászokra, jogászokra, értékesítésben, marketingben, banki területen dolgozókra.” Az előbb említett szakmákra ugyanis - az időben, energiában kiemelten nagy energiabefektetés mellett - jellemző a hivatástudat és elkötelezettség, utóbbiak esetében viszont gyakori a kényszerpálya. „Elsősorban családi nyomás révén, másodsorban a jó pénzkereset reményében, mint inkább a tényleges érdeklődés miatt választottam” – magyaráz Dávid, nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató, aki, noha képességei e szakhoz megfelelőek, szíve szerint egészen mással foglalkozna. „Ha nem ebbe a kapitalista, pénzvezérelt világba születtem volna, szakács lennék és szeretnék is komolyabban tanulni ezen a téren, akár a jelenlegi végzettségem elérése után is. A főzés számomra a tényleges, materiális világhoz leginkább kapcsoló dolog, egyfajta szenvedély.” A kézzelfogható dolgok iránti vonzódás különösen erős lehet a felsőoktatás gyakorlatot nélkülöző elméleti jellege miatt is, melyre interjúalanyaim szinte egyöntetűen panaszkodtak.
Mások lelkesen vágtak bele tanulmányaikba, ám később csalódniuk kellett. Georgina, kommunikáció szakos hallgató gyakornokként több online portálnál szerzett tapasztalatot. „Meggyűlöltem a médiát, azt a mocskot, amiben az embernek vájkálnia kell. Két téma ment mindenhol: a politika és a bulvár. Mindkettőt gyűlölöm.” Mások számára a munkahelyükön tapasztalt felszínesség, a valódi szakmai kérdések helyetti üres fontoskodás, a stressz, vagy a korrupció a csalódás oka. „Azt látom, hogy az emberek sokkal inkább elfogadják, hogy rosszul működő rendszerbe kell betagozódniuk, ha megélhetésüket valamilyen módon fedezni akarják, semmint változtatni mernének.” – vallja Dorottya, környezetmérnök és leendő mérnöktanár.
„Sokaknál – még ha nem is ismerik ezt fel - nem a szakválasztással, hanem a rendszerrel van probléma, amely letöri a világmegváltó gondolatokat. Például elmennek egy multihoz, ahol szinte szellemi betanított munkára alkalmazzák őket, erősen beszabályozott struktúrában.” – magyarázza Joó Zsuzsanna.
Nem kerülhető meg az egyén felelőssége sem. „A megfelelő munkahely megtalálása azon diákok körében problémás, akik egyetemi éveik alatt »csak úgy elvoltak« az intézményben, nem tudtak mit kezdeni magukkal. Aki ambiciózus, kellő mértékben »törtető«, jó értelemben akaratos, biztos, hogy fog a saját személyiségéhez és tudásához passzoló munkát találni.” – vallja Zsolt, elégedett közlekedésmérnök hallgatóként.
A váltás lehetősége tehát a kezünkben van, akár egyetemi tanulmányainkhoz kapcsolódó, akár attól távoli, ám hozzánk közel álló szakmában szeretnénk dolgozni.
 
Kezünk erejével
 
A csalódottság önmagában rossz tanácsadó. „Legelkeseredettebb ügyfeleim úgy érzik, hogy nincs látható eredménye a munkájuknak, szemben azzal, aki kenyeret süt, vagy kemencét épít.” – kezdi Joó. – „A kézzelfogható szakmák esetén azonban a kívülálló sokszor a szép végeredmény, mondjuk egy ízletes sütemény, vagy egy gyönyörű esküvő alapján alkot idilli képet. Nem látja, amikor éjszaka, hétvégén is a forró sütő fölött görnyedezik a cukrász, vagy a hisztis menyasszonnyal egyezkedik a rendezvényszervező. És persze tudni kell azt is, hogy a kedvelt szakmák – ilyen ma a fodrász, a kozmetikus, a fitnesz-, vagy jógaoktató - nagy részét vállalkozóként érdemes csak végezni. Alaposan körül kell járni az adott szakmával járó lehetőségeket, anyagi, lelki, és egészségügyi kockázatokat.”
„Ez a szakma kimerítőbb, mint azt bárki laikus hinné, hosszú távon nem csinálnám. A végigdolgozott nyár végére már szerszámot sem akartam a kezembe venni, annyira belefásultam.” – meséli Zoltán, műszaki menedzser hallgató, aki egy otthoni házfelújítás során került kapcsolatba a festő-mázoló szakmával, melyet mester mellett tanult ki. „Megtetszett, hogy a csúnyából szépet csinálhatok, olykor nem is rossz pénzért. Alkalmi munkának tökéletes, ami befolyik, mind az egyetemi tanulmányaimra költöm. (kollégium, jegyzetek, létfenntartás). Persze sokszor kell okosan gondolkodnom, hogy ne használják ki az erőmet, és időben kifizessenek.”
 
Mesterségem címere…
 
Ha kellően eltökéltek, megfontoltak és persze szerencsések vagyunk, vállalva a szakma kitanulásával járó szellemi és anyagi terheket, az érdeklődésünknek valóban megfelelő munka megtalálása koronázhatja fáradozásainkat. „Kézzel végezhető, hagyományokkal bíró, igazi mesterséget szeretnék tanulni, elsősorban bőrdíszművességet. Lenyűgöz, hogy adott egy munkafolyamat, melyet egy szépséges, konkrét eredmény zár le. Semmi elméleti rágódás, csakis az alkotás valósága.” – magyarázza Dorottya, érzékeltetve az ember kreativitás iránti, gyakran elfojtódott vágyait.
„Képességeim és irányultságom ellenére hagytam magam lebeszélni arról, hogy művészeti pályára menjek, a családom szerint éhen halni” – meséli Georgina, aki miután kiábrándult a médiából, visszatért a gyökerekhez. – „Utánanéztem, hogy mit csinál egy kereskedelmi grafikus, és tetszett a gondolat, hogy ez jelentse a jövőmet. Erről az átlagember is tudja, hogy mi fán terem, míg a kommunikációs szakembereket kevésbé becsülik meg. Autodidakta tanulás és kétéves OKJ képzés után, fél év alatt el is helyezkedtem. Tele vagyok itthonról végezhető munkákkal, honlapot tervezek, és egy magazinnak készítek illusztrációkat. Kívánhat-e ennél többet egy kezdő grafikus?”
A megtanult szakma pedig, akár a biciklizés képessége, nem vész el, hobbiként is űzhető. „Egy éve tevékenykedem egy ingatlanfejlesztő cég projekt menedzsere mellett, fél éve pedig egy üzemeltetéssel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója lettem. A munkámat nagyon szeretem, változatos és kihívásokkal teli.” – meséli a műszaki menedzser szakot végzett Emese, aki az ötvösséget szeretné kitanulni. „Mindig is vonzott a divat és az ékszerek, az üzletekben egy-egy jó ötlet láttán úgy gondolom, hogy én magam ebből többet tudtam volna kihozni. Ezért szeretném hobbiból elkezdeni, és persze a munkában felgyülemlett stresszt is jól le tudnám vele vezetni.”
 
Határtalan lehetőségek
 
„Munkájuk miatt elkeseredett ügyfeleimmel gyakran oda lyukadunk ki, hogy rákérdezzek, mi is az életcéljuk?” – mondja Joó Zsuzsanna. - „Napjaink jellegzetessége az önmegvalósítás keresése, azonban szerintem vége annak az időszaknak (ha egyáltalán volt valaha ilyen kor), amikor az emberek többsége a munkájában találja meg azt. A munkán kívül töltött idő azonban lehet minőségi. Aki boldog családban, tartalmas kapcsolatban él, vagy értelmes szabadidős elfoglaltságai vannak, lehet annyi örömforrása, hogy ezek helyettesítsék a munka örömét.”
Azért sincs ok elkeseredésre, mert napjainkban az életpályák egyre változatosabbá válnak. „A végzettség nem kell, hogy determináljon. Inkább tegyük fel a kérdést: hány évig tudunk az adott területen jó kedvvel dolgozni? Nyugaton egyre gyakoribb az úgynevezett kiszállás jelensége, azaz hogy magas végzettségű és beosztású emberek lépnek át – általában 30-45 évesen – kevesebb stresszel és kisebb felelősséggel járó, a meglévőtől teljesen eltérő munkakörbe, az alacsonyabb fizetés ellenére is. A túlzott kiégéstől ösztönösen menekülnek, hogy pár évig erőt gyűjtsenek. Például kisvállalkozást indítanak, kávézót nyitnak, de tudok olyanról is, akiből síoktató lett. Az életmódváltás gyakran véglegesül, hiszen aki egyszer megkóstolta a szabadságot, nehezen megy vissza a mókuskerékbe. Egyébként magam is kiszálló vagyok, mielőtt karrier-tanácsadásba kezdtem, főszerkesztőként dolgoztam.” – meséli Joó Zsuzsanna. – „Mindenki életében előfordulhatnak parkolópályák, munkanélküli időszakok, a legtöbbünk útja nem egyenes, mindig tanulhatunk, úgy formális, mint autodidakta módon.” Így előbb-utóbb mindenkinek meg lehet az esélye arra, hogy egy számára valóban érdekes munkát találjon.
 
Balog Dániel
 
 
Keretes írások:

 Mire jó az OKJ?

 A betűszó jelentése Országos Képzési Jegyzék, vagyis az államilag elismert, akkreditált képzések jegyzéke, a mérlegképes könyvelőtől a műkörömépítőig. A moduláris szerkezetű rendszer igen széles spektrumot fed le, az iskolai végzettséget nem igénylő, fizikai munkakörre alkalmassá tevő képzésektől a felsőfokú végzettségre épülőkig. Az első szakképesítés megszerzése nappali, iskolai rendszerben 18-22 éves kor között díjtalan, a diplomások számára is. Diákigazolvány, és esetenként egyéb kedvezmények is elérhetőek. 22 éves kor felett iskolarendszeren kívüli OKJ tanfolyamon lehet részt venni, képzési díj ellenében. Az OKJ képzések általában 1-2 évig tartanak. Bizonyos képzések plusz pontokat jelenthetnek felsőoktatási felvételinél. Az itthon elvégzett képzést külföldön érvényesíthetjük, néhány egészségügyi, építészeti szakképesítést pedig automatikusan elismernek az EU-ban.

 Vargabetűk

 A pályaelhagyás fogalma a gazdasági szerkezetváltás következtében egyre nehezebben definiálható, hiszen megnőtt azon végzettségek aránya, amelyek nem feleltethetőek meg egyértelműen egy-egy foglalkozásnak. Az Educatio Nonprofit Kft. 2010-es vizsgálata alapján a hallgatók 5%-a állította biztosan, hogy nem a tanult szakterületén fog elhelyezkedni. Az orvosi, a művészeti, a műszaki, az informatikai és agrár szakokon ez az átlagosnál kevésbé, a gazdaság-, a társadalom- és bölcsészettudomány esetében az átlagosnál gyakrabban jellemző. A pályaelhagyást nem tervező megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy végzés után 1-2 éven belül számára megfelelő munkakörben helyezkedhet el. Leginkább az informatikai, a műszaki, az orvosi és a katonai területen tanulók optimisták, míg a pedagógusok a legkevésbé. A pályaelhagyást tervező hallgatók döntése a szakmai érdeklődés megváltozásán és a jobb egzisztenciális lehetőségeket kínáló pályák iránti vonzerőn alapul.

Szólj hozzá!

Címkék: műhely stressz pszichológia riport bullshit ifjúság munkahely pályaválasztás munkaerőpiac 2011 önmegvalósítás munkáltató

2010.11.15.
23:45

Írta: Balog_D

Szeretni bolondulásig?

Megjelent: Műhely, VIII. évfolyam 13. szám (2010.11.15.)

A vitaindító cikkre érkezett reakciók: Műhely, VIII. évfolyam 14. szám

(Mostantól a teljes Műhely lapszámok PDF-ben letölthetőek a fenti linkeken)

Nőismerősöm nemrégiben ijedten újságolta, hogy önjelölt udvarlója naponta többször hívogatja, sms-ekkel ostromolja, mintha nem értene abból, hogy ő válaszra sem méltatja. Mikorra a srác mögött már valamiféle elvadult baltás gyilkost vizionált, megkérdeztem tőle, nem lenne-e egyszerűbb egy rövid beszélgetéssel tenni pontot az ügy végére? Tudtára adni, hogy ugyan rendkívül örül, hogy megadatott a találkozás lehetősége, ő azonban a későbbiekben azzal inkább nem élne, köszöni szépen?

Erre körmönfont magyarázatot kaptam, miszerint ő szívesebben hárít, akár „kegyes hazugsággal” is, semmint egy ilyen „kényelmetlen” konfrontációba belemenjen. Ismervén a másik oldal helyzetét, értetlenül állok az elkerülő személyiségzavar ilyetén megnyilvánulásai előtt, hiszen a másik fél – nemtől függetlenül – mindössze egy tisztázó válaszra várna: széna vagy szalma? És pont. Miért kerüljük az egyértelmű, tiszta beszéden alapuló megoldásokat? Miért gondoljuk, hogy a másik fél valami frusztrált őrült? Nem mintha nem léteznének ilyenek, de gondoljunk arra, mi talán nem voltunk valamikor ugyanilyen távolról rajongó lelkes-szerelmesek? Talán csak a valós lehetőségnél többet remél az illető az ismeretségtől, tán kevesebb érzelmi tapasztalattal ugyan, ám annál nagyobb lelkesedéssel veti bele magát az udvarlásba? Nem az ignorálás megaláztatása hiányzik neki, hanem néhány megfelelő szó, még ha az elutasító is. Innentől már a másik fél dolga lesz megtanulni: amelyik villamos nem vesz fel, az után nem rohanunk.

Félreértés ne essék, a nők elleni valódi zaklatás minden formáját primitívnek tartom, a füttyentő építőmunkásokon át a hatalmi pozíciójával visszaélő főnökig, ám ugyanúgy bántó lehet a szépségük tudatában magabiztos nők flegmasága és gőgje. A két nem közti kommunikáció itt, a mediterrán macsóizmus és az emancipált, agyon-egyenjogúsított, szabados nyugat határmezsgyéjén nem egyszerű dolog, általánosan elfogadott közös normák nélkül, felhígult nemi szerepek közepette. Mindezek ellenére, ha úgy gondolkodunk, hogy ne tegyünk olyat másokkal, aminek mi sem örülnénk, ha velünk tennék, nagy gond nem lehet.

Szólj hozzá!

Címkék: műhely kommunikáció hazugság szerelem pszichológia 2010

2010.10.22.
13:29

Írta: Balog_D

Sztahanov újratöltve, avagy mire vigyázzunk a munkáltatókkal?

(Megjelent: Műhely, 2010. október)

Mik azok a buktatók, amiket érdemes egy állásinterjún elkerülni? Hogyan tovább, ha már bekerültünk egy munkahelyre? Tippek és trükkök a munka világából, a belépéstől a kilépésig.

Az első kapcsolatfelvétel a munkáltatóval az állásinterjún történik, azonban szerencse és odafigyelés kell, hogy ne legyen egyben az utolsó is. „Sokan előadják, mennyire dinamikusak, nem gond nekik a hétvégézés, életüket és vérüket áldoznák a cégért.” – avat be tapasztalataiba Halász Gábor hardver- és szoftver mérnök, villanykarunk 2003-as végzettje, aki immár a másik oldalon ül az interjúkon – „Azonban ez kevéssé hiteles. Az ember humanoid lény, akinek befektetési jelleggel kell, hogy végezze a munkáját. A munkaviszonyt érdemes egyfajta szimbiózisként felfogni: alkatrészként beépülök a cégbe, én adom a tudásom, a rugalmasságom, ők adják a fizetést.”
Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó a törvényellenes, ám sajnos gyakori diszkrimináció veszélyére hívja fel a figyelmet. „Fontos, hogy se 23, se 43 éves korban ne írjunk életkort az önéletrajzba, mint ahogy családi állapotot, gyerekek számát sem. Ha ezzel kezdjük, és ez nem egyezik a munkáltatók elképzelésével, akár a szakmai tapasztalatok figyelmen kívül hagyásával is félretehetik pályázatunkat. Ugyanez vonatkozik a fényképre is, Nyugat-Európában - hacsak nem kifejezett kérés, például egy hostess álláshoz - senki sem csatol fotót, a szubjektív megítélést elkerülendő. A női pályázóknak fontos tudni, hogy a cégeknek nincs joguk a gyermekvállalási szándékokról faggatózni. Ne hagyjuk, hogy magánéletünkre terelődjön a szó, ugyanakkor finoman beépíthető mondandónkba az efféle információ. Például: »a párommal Budapesten lakunk.« Gyakori hiba az életrajzban vagyoni helyzetünkre utalni, például egy költséges hobbi megjelölésével, vagy épp fordítva, ha panaszkodunk, kiszolgáltatott helyzetbe hozva magunkat béralku szempontjából.
A pályakezdők hajlamosak gyakorlat nélkül irreálisan magas fizetési igényt megjelölni. „Ez naivság. Érdemes tájékozódni, hogy egy munkakörben adott tapasztalattal mennyiért lehet elhelyezkedni. Ha kinyitok egy életrajzot, azt az embert »használni akarom«, záros határidőn belül. Ezért sem árt, ha egyetem mellett gyakornokoskodunk. Engem annak idején azonnal dobtak mélyvízbe dobtak, iszonyúan megizzasztottak kutatási feladatokkal, de megedződtem.” – magyaráz Halász, aki szerint érdemes a hónapokig tartó betanítási időt figyelembe venni - „Ha már interjún jelezzük, belépéskor kevesebbet kérünk, majd betanulás után valamivel többet, az azért is előnyös, mert a munkáltató azt látja, végre valaki az ő fejével gondolkodik.” Azonnal tisztázandó a foglalkoztatás jogi formája - alkalmazott, vállalkozó, esetleg félig bejelentett – ha számlát kell adni, lehet, hogy végül nem kapunk annyit, mint vártuk. A cafeteriára azért kell rákérdezni, mert ahol van ilyen juttatás, ott azt kivétel nélkül minden dolgozónak kapnia kell. Ami a projektek, értékesítés után járó jutalékrendszert illeti – állítják megkérdezetteim – érdemes odafigyelni, hogy fizetésünk minél kisebb százalékát tegye ki ez a rész. A prémiumokra vonatkozó, interjúkon elhangzó szép összegeket fenntartással kell kezelni, hisz mindig fennáll a kockázat, hogy – jóhiszemű feltételezéssel élve – a munkáltató az ügyfél nemfizetése miatt képtelen kifizetni azt. „Egyik munkahelyemen a fix bér mellett háromhavonkénti bónusz ígértek, helyette azonban más, kisebb jutalmakkal igyekeztek kiszúrni a szemem. Amikor rákérdeztem az igazgatónál, úgy tett, mint aki nem tud semmiről. A számonkérés után hűvösebbé vált a viszony a vezetőkkel – meséli Halász – majd, miután a következő időszakban sem fizettek, noha húsvétkor is a laptopot püföltem családi ünneplés helyett, ki is léptem a cégtől.”
Már az interjún pontosan tisztázni kell a felelősségi köröket - milyen szervezetben dolgozunk? Lesz-e asszisztensünk? - hiszen a bérnek arányban kell állnia a feladatkörrel. „Legkésőbb munkába állás napján meg kell kapni a munkaszerződést, munkaköri leírással.” – magyaráz Joó – „A kis cégek többségénél azonban, mondjuk ki: káosz van. Nem értenek a munkajoghoz, a kiválasztáshoz, nincs stratégia. Ha nincsenek letisztázott feladatkörök, bármiért lehetünk mi a felelősök. A multiknál ilyen téren sokkal tisztábbak a keretek.”

Időzsonglőrködés

Új munkahelyre belépni az egyik legerősebb stressztényező - vallja Joó. Figyelj és tanulj: talán ez a legfontosabb az íratlan szabályok és szokások – öltözködés, kávészünet - tekintetében. Az új belépő kérdések özönét zúdítja olykor az amúgy is leterhelt munkatársakra. Hogy ne váljunk kellemetlen „aura-penetrátorrá”, érdemes összeírni felmerült kérdéseinket, majd alkalmas időben egy csomagban feltenni őket. „El kell különíteni, mik a két kattintással elérhető információk, és melyek azok, amelyekre valamely munkatársunk tud csak választ adni” – állítja Halász.
Előre tisztázandó a túlórák kérdése is. „A mérnöki világban – de minden egyéb, alkotó jellegű munka esetében is - fix feladatok, projektek vannak, ezeket kell megoldani.” – mondja Halász – „Hogy mikor voltam benn szombaton, nem érdekel senkit. Ha remekül helyt álltam, ezért sikerült jól a munka, azt prémiummal lehet honorálni.” Ugyanakkor Joó Zsuzsanna szerint, míg itthon emberek ezrei napi 10-12 órákat dolgoznak, nyugaton – ahol tudják a dolgozók, hogy joguk van a pihenéshez - ez elképzelhetetlen. „Ilyenkor a feladat nincs jól felmérve. Egy főnök addig pakol egy emberre, míg az össze nem omlik, pláne, ha a munkavállaló nem áll ki magáért. Ugyanis sokszor a főnök sem tudja pontosan, hogy adott feladat mekkora munkaidő-ráfordítást jelent.” Különösen a korlátaikkal ismerkedő huszonéveseknél jellemző ez. „Az ember ifjú titánként úgy érzi, végtelen mennyiségű energiája van.” – meséli Halász – „Már egyetem idején egyszerre három helyre készítettem kisebb projektmunkákat. Amikor éjfélkor letipegünk a benzinkútra energiaitalért, majd pörgünk tovább, talán hangulatos, de hosszú távon akár kórház is lehet a vége – velem megtörtént.”
Pályakezdőknek talán szokatlan, hogy a munkaidő egy jelentős szeletét a megbeszélt feladatok dokumentálása teszi ki, ez azonban korántsem haszontalan. „Ha le van papírozva, hogy »X.Y.-al beszéltem telefonon ekkor és ekkor, küldtem neki levelet, nem válaszolt rá«, ha a megbeszélésekről jegyzőkönyvet készítek, emlékeztető e-maileket írogatok, azzal bebiztosítom magam arra az esetre, ha beüt a krach és jön a számonkérés. Mikor lángoló fejjel jön a felettes, az amúgy jó munkatársi kapcsolatok hirtelen felbomlanak, mindenki csak magára számíthat.”- magyarázza Halász.
A határidők jelentik a másik nehezen megszokható stressz faktort, a munkaszervezés problémáival együtt. Például adott egy „A” projekt, vállalható határidővel, haladunk vele, ám hirtelen beesik „B” és „C” feladat, melyekkel szintén párhuzamosan foglalkozni kellene, úgy, hogy egy négymagos processzor is megirigyelje multitasking képességünket. „Úgy gondolom, ilyen esetben a felelősség a munkát kiadó személyé. Közölni kell: vagy ezt tudom megcsinálni, vagy amazt, döntsön a főnök, melyik az elsődleges.” – tanácsolja Joó – „A választ pedig, mint minden mást, e-mailben vissza kell igazolni, a szóbeli megállapodásoknak írásos nyoma kell, hogy legyen.”
A munkahelyi szocializáció következő sarokköve a diszkréció. „A könyvelőhöz elszámolási kérdéssel fordultam. Ő erre hangos plénum előtt kezdett beszélni a fizetésemről.” – hoz példát Halász – „Nos, ha van munkatársam, akinek kettővel több gyereke van, de kevesebb pénzt visz haza, akkor lehet, hogy korábban jól megvoltunk, de utána érzek némi szurka-piszkát.” A fizetést, mint a legfontosabb, és legintimebb dolgot nem szabad mások orrára kötni, mint ahogy a felmondási szándékot sem. „Utolsó hetekben már nagyon elegem volt – meséli Andrea, aki egy üzleti tanácsadó vállalkozásban dolgozott – egyre nőtt a cigiszünetek hossza, fennhangon szidtam a főnököt, és taglaltam a többieknek, épp milyen állásajánlatokat találtam a neten. Utólag furdalt a lelkiismeret, hogy romboltam mások morálját.” „Lázadozni nem kamatozik, semmi hozománya nincs azon kívül, hogy az ember a mérgét levezeti.”- ért egyet Halász.

Soha ne mondd, hogy soha!

Pályánk során bizonyára előfordul velünk, hogy kilépünk valahonnan, ezt lehet szépen is tenni. „Nem szabad minden hidat felégetni magunk mögött” – vallják egybehangzóan riportalanyaim – „ez egy kis ország, és a referenciák miatt is fontos a jó viszony”. Érdemes itt is szemmel tartani jogainkat és kötelességeinket. „A felmondási idő nőhet a cégnél töltött idő függvényében” – mondja Joó – „ezért is célszerű a közös megegyezésre törekedni. Van, hogy úgymond bosszúból nem fizetik ki a dolgozót. Ha ilyen veszély fennáll, akkor meg kell várni a fizetés napját és utána felmondani. Fontos, hogy legyen már a belépés napjától munkaszerződés, nemfizetés esetén csak így tudunk perelni.”
Rosszabb esetben megeshet az is, hogy minket küldenek el egy cégtől. A próbaidő három hónapja alatt ezt indoklás nélkül megteheti a munkáltató, és vice versa. Próbaidő után már más a helyzet. „Határozatlan idejű szerződéssel nem lehet a dolgozókat egyik napról a másikra kirakni.” – állítja Joó – „Ahhoz valami komoly hibát kell elkövetni, például ittasan bemenni, vagy óriási kárt okozni. Egyébiránt először szóbeli, aztán írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni az alkalmazottat. Fontos, hogy ennek írásban – ma már az e-mail is elfogadott – legyen nyoma, vagy tanúk előtt történjen. Mi pedig, ha tanúk nélkül akarnak velünk felmondást aláíratni, merjük megtagadni azt. Magyar ember nem szeret bíróságra menni, pedig érdemes lenne »nevelni« a maguknak sokat megengedő cégeket.”

Különösen a nők és a pályakezdők azok, akik – ismerethiányból, félelemből fakadóan – hagyják magukat kihasználni. Ilyen esetekben érdemes egy akár pár ezer forintos óradíjért dolgozó szakértőhöz fordulni - már csak magunk megnyugtatása végett is-, vagy jogsegélyt igénybe venni. Mert a munka akkor lehet csak gyümölcsöző szimbiózis, ha mindkét fél betartja a játékszabályokat.

Balog Dániel

Szólj hozzá!

Címkék: műhely gazdaság stressz egyetem pszichológia ifjúság munkahely pályaválasztás munkaerőpiac 2010 munkáltató

2010.10.22.
12:27

Írta: Balog_D

Helyben dől el, avagy mit kell tudni a helyi önkormányzati választásokról?

 (Megjelent: Műhely, 2010. szeptember)

A rendszerváltozás után immár hatodik alkalommal járulhatunk az urnák elé helyi önkormányzati képviselőink és polgármestereink megválasztására. Összeállításunkban – különös tekintettel első választó olvasóinkra – bemutatjuk, miről és milyen módon döntünk október 3-a vasárnapján.

Az 1990-ben megalkotott Önkormányzati Törvény kimondja, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Ennek értelmében az ország mind a 3200 településén önkormányzat működik. A törvény számos kötelező feladatot ró az önkormányzatokra (pl. helyi intézmények fenntartása, közterületek karbantartása, településfejlesztés- és rendezés, infrastruktúra fenntartása, stb.), melyek a központi költségvetési források mellett saját bevételekből (például helyi adók) is gazdálkodhatnak. A települési önkormányzat legfőbb szervei a helyi lakosok által választott képviselő-testület, a részben helyi képviselőkből álló különféle szak- és eseti bizottságok, valamint a tisztségviselők: a közvetlenül választott polgármester és a kinevezett alpolgármester(ek). A polgármesteri hivatalt a jegyző irányítja, akit azonban nem választunk, hanem kinevezés útján, határozatlan időre kapja megbízatását, mint politikától független közigazgatási szakmai vezető. Míg képviselő-testülete és polgármestere minden településnek van, a jegyző esetében ez nincs így: a kis községek gyakorta élnek a körjegyzőség alapításának lehetőségével.
A megyei önkormányzatok szerepe főként a nagyobb területi egységet átfogó intézmények (egészségügy, szociális ellátás, kultúra, oktatás) működtetésében merül ki. A megyei közgyűlések tagjait a megye településeinek választópolgárai – kivéve a megyei jogú városokat – közvetlenül, listán választják, szerepük egyre inkább szimbolikusnak tekinthető.
Külön kategóriát képez a főváros, ahol minden kerület kvázi egy-egy külön városnak felel meg, melyeket a fővárosi közgyűlés fog össze. A Fővárosi Közgyűlés elnöke a főpolgármester, aki azonban nem felettese a kerületi polgármestereknek.

A helyhatósági választásokat négyévente, a parlamenti képviselő-választásokat követő ősszel tartják. A választás egyfordulós, nincs érvényességi küszöb. A szavazók köre a parlamenti választásoknál szélesebb: nemcsak magyar és uniós állampolgárok, de bevándoroltak, letelepedettek és menekültek is részt vehetnek a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában, ha bejelentett magyarországi lakóhelyük van. Polgármester csak magyar állampolgár lehet, míg önkormányzati képviselői helyhez uniós állampolgárok is hozzájuthatnak. A lakóhelyünk helyett – igazolással - szavazhatunk bejelentett tartózkodási helyünkön is, amennyiben van ilyen, azzal az előfeltétellel, hogy azt 2010. június 16. előtt jelentettük be, és az a választás napjáig nem szűnik meg. A behúzható ikszek száma és a választási eljárás módja településtípusonként eltérő, lásd táblázatunkat.

Hol laksz?

Kiket választhatsz meg?

Hogyan?

Ha budapesti vagy…

főpolgármester

Egyéni jelöltek közül egy választásával.

fővárosi közgyűlés tagjai

Pártok és szervezetek listáira tudsz szavazni. Bejutási küszöb: a szavazatok 5%-a. (2010 előtt: 4%). Fővárosi listát azok a pártok, társadalmi szervezetek indíthatnak, amelyek legalább tizenkettő fővárosi kerületben kompenzációs listát állítottak.

kerületi polgármester

Egyéni jelöltek közül egy választásával.

kerületi képviselő-testület tagjai

Egyéni jelöltek indulnak, akiknek egyikére lehet szavazni. A képviselői helyek 70%-a a legtöbb szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 30% a kompenzációs listát állítani tudó szervezetek vesztes jelöltjeinek töredékszavazatai arányában nyerhető el. (2010 előtt 60:40 volt ez az arány.) Kompenzációs listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet indítani.

Ha tízezer fő alatti településen élsz…

polgármester

Egyéni jelöltek közül egy választásával.

képviselő-testület tagjai

Egyéni jelöltek többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. Nincs kompenzációs lista: a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek nyerik el a képviselői helyeket. (ez az ún. kislistás módszer)

megyei közgyűlés tagjai

Pártok és szervezetek listáira lehet szavazni. Bejutási küszöb: a szavazatok 5%-a.

Ha tízezer fő feletti, de megyei jogú városi ranggal nem bíró településen élsz…

polgármester

Egyéni jelöltek közül egy választásával.

képviselő-testület tagjai

Egyéni jelölte egyikére lehet szavazni. A testületi helyek 70%-a a legtöbb szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 30% a kompenzációs listát állítani képes szervezetek vesztes jelöltjei által összegyűjtött töredékszavazatok arányában nyerhető el.

megyei közgyűlés tagjai

Pártok és szervezetek listáira lehet szavazni. Bejutási küszöb: a szavazatok 5%-a.

Ha megyei jogú városban élsz…

polgármester

Egyéni jelöltek közül egy választásával.

képviselő-testület tagjai

Ugyanúgy, ahogy a tízezer fő feletti más városokban.

 

A választással közvetlen lakókörnyezetünk, városunk, falunk életét befolyásolhatjuk, így ha nem élünk ezzel a jogunkkal, fölöslegesen morgunk négy évig a szemetes parkok, a kátyús utak, vagy a lassú okmányirodai ügyintézés miatt.

Balog Dániel


Keretesek:

Szigorodó feltételek
A Fidesz-KDNP-kormány törvénymódosítása nyomán több pontban változtak az önkormányzati választás szabályai. A képviselő-testületek létszáma csaknem harmadával csökken, például a fővárosi közgyűlésben az eddigi 66 képviselő helyett 2010 őszétől mindössze 34 fog ülni. Ez költségcsökkenést eredményez, ám nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati képviselők nagyobb része kisebb települések testületeiben foglal helyet, ahol egyébként is többnyire társadalmi munkában végezték feladatukat. Az önkormányzatok száma nem változik. Szigorodtak a jelöltállítás feltételei is: a korábbi 35 nap helyett 16 nap alatt kellett a kopogtatócédulákat összegyűjteni, ráadásul több esetben nőtt a minimálisan leadandó ajánlások száma is, a budapesti főpolgármester-jelöltséghez például az eddigi négyszeresére, 27000 darabra. A választási kampány hossza a jelenlegi 72-ről 60 napra csökken és szombaton is lehet majd kampányolni. Elemzők szerint a módosítások a nagyobb pártoknak kedveznek, míg a kisebb szervezetek, helyi civil tömörülések indulását nagyban megnehezítik.

Kisebbségi önkormányzatok

Azon a településeken, illetve fővárosi kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani, képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Ha egy kisebbség a fővárosban legalább egy kerületében önkormányzatot tud alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is alakíthat. A kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. A helyi önkormányzati választásokkal azonos napon tartandó helyi kisebbségi önkormányzati választáson az a nagykorú, bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár szavazhat, aki 2010. július 15-ig felvételét kérte a kisebbségi választói névjegyzékbe és az alábbi kisebbségek valamelyikéhez tartozik: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

Szólj hozzá!

Címkék: politika műhely választás önkormányzat 2010 helyi politika helyhatóság

2010.04.29.
15:17

Írta: Balog_D

A Libellétől a Gripenig: 100 éves a magyar repülés

 

(Megjelent: Műhely, 2010. március)

Átvágva az Örs Vezér téri aluljáró megállíthatatlanul üzemelő spontán ócskapiacán, kevesen gondolnák, hogy kereken száz éve, 1910. január 10-én épp itt emelkedett levegőbe az első, motorral hajtott, magyar gyártmányú repülőgép, az Adorján János tervezte Libelle. A történelmi mérföldkőre – melyet számos korábbi hazai pionír léggömbös, illetve siklószárnyas repülése előzött meg – a tér sarkán álló, szárnyakat formázó szobor emlékeztet. Noha a fenyőből és bambuszból készült, csupán 210 kg tömegű egyfedeles mindössze kétszer tizenöt másodpercet repült, utódai gyökeres fordulatot hoztak úgy a közlekedés, mint a hadviselés terén.

 

Az első világháborúban már magyar vadászok harcoltak három fronton, miközben kiépült a hazai repülőgépgyártás, mely a Trianon utáni visszaesést követően tovább fejlődött. A békediktátum következtében a nyíltan katonai célú repülés szünetelt, viszont megindult a polgári légi forgalom a MALERT és az Aero Expressz gépeivel. E társaság - melynek Junkers F-13 hidroplánjai a Szabadság-híd lábától közlekedtek – pilótája volt Endresz György, a majdani híres óceánrepülő is. A második világégés során részint elavult, licencgyártott olasz és német típusokon szálltak szembe pilótáink a szovjet és amerikai gépekkel. A hatalmas túlerő ellenére is számos légi győzelem tette legendássá többek közt a Messerschmitt Bf-109-es vadászokkal repülő Puma századot.

A szovjet megszállást követően úgy a polgári, mint a katonai repülést a keleti blokk típusai határozták meg, a hazai repülőgépgyártás főként a vitorlázógépekre szűkült. Az újjáalakuló légierő az ötvenes évektől sorra kapta a kor csúcstechnikáját képviselő, sugárhajtású MiG gépeket, 1959-től immár hangsebesség feletti MiG-19-esek is hasították a magyar eget. A Maszovlet, majd MALÉV Iljusin gyártmányú gépei 1950-től immár nem Budaörsre, hanem Ferihegyre érkeztek. 1969-től már a karcsú, sugárhajtású Tupoljev gépeken utazhatott a közönség - már amerre lehetett. A repülés immár éppúgy segítette a mezőgazdasági munkát, mint a mentést, sokak számára pedig kedvelt sportággá vált. 1980 újabb mérföldkő: Farkas Bertalan első magyarként jut el a világűrbe.

A vasfüggöny leomlása tovább szélesítette a polgári repülés lehetőségeit, elindultak a privatizált Malév tengerentúli járatai, immár Boeing gépekkel. Ennél is forradalmibb változás a diszkont légitársaságok elterjedése, melynek köszönhetően az Európán belüli légi közlekedés olykor anyagilag is kedvezőbbé vált a busznál vagy a vasútnál. A légierő a hidegháború megszűntével folyamatos – részben érthető - leépítéseken esett át. Idén búcsút inthetünk az utolsó „keleti” gyártmányú vadászunknak, a szovjet államadósság fejében kapott, majd megkérdőjelezhető módon karbantartott MiG-29 flotta maradékának is, ezeket egyelőre csak a 2006-ban érkezett, modern Saab Gripen vadászgépek pótolják.

keretes írás:
Repülő Műegyetem

A múlt század eleji gyors fejlődés hírei nyomán hallgatói mozgalom követelte egy aviatikai tanszék felállítását egyetemünkön. A vezetés kezdeti ellenállása dacára Bánki Donát megkezdte az újszülött tudományág oktatását. A Libelle főbb részei már az egyetem műhelyeiben készültek, az ott dolgozó Zsélyi Aladár pedig már az 1910-es években felismerte a gázturbina jövőbeni jelentőségét. A szintén Bánki-tanítvány Vágó Pálnak sikerült elsőként működőképes stabilizátort szerkeszteni. A ma is működő Műegyetemi Sportrepülő Egyesület 1921-ben alakult meg, a kezdeti sikerek láttán az egyetem műhelyt biztosított számukra az alagsorban, itt olyan neves mérnökök, mint id. Rubik Ernő, Rotter Lajos, vagy Lampich Árpád tervezték, építették a gépeket, például a távolsági rekorder L-2 Róma, vagy Gerle típusokat. A BME-n kezdte pályáját a világhírű Kármán Tódor is, aki 1917-ben a helikopter ősét készítette el, majd – immár amerikai emigrációban – a nagysebességű repülés és a rakétatechnika felé fordult érdeklődése. Közel kétezer tudományos dolgozatot publikált, az Amerikai Légierő és a NATO tanácsadójaként komoly szerepe volt például a B-52 bombázógépek, vagy az Atlas hordozórakéták kifejlesztésében.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: repülés közlekedés történelem technika 2010

süti beállítások módosítása