Megjelent: Műhely, 2008. május 19
Gulácsy Lajos (1882-1932) közel száz festményéből és több mint 120 grafikájából rendezett kiállítást az Andrássy úti Kogart Ház. A magyar festészet egyik legkülönösebb alakjának tartott tragikus sorsú mester alkotásai manapság rekordáron kelnek el az árveréseken, fennmaradt műveit azonban legutóbb a hatvanas években láthatta együtt, gyűjteményes kiállításon a közönség.
Közeli barátja, Juhász Gyula hozzá írt verséből mindannyian ismerhetjük a Józsefvárosban felcseperedett, érzékeny lelkű művész nevét. Iskoláit nem fejezte be: autodidakta zseni, akinek egy képét már tizenhét éves korában elfogadta a Műcsarnok zsűrije. Húsz éves korától kezdve sok időt töltött olaszországi tanulmányutakon, a táj és a korai reneszánsz alkotások meghatározó élményt jelentettek számára. Egyik monográfusa, Szabadi Judit megfogalmazása szerint Gulácsy mély áramlásokból táplálkozó művészete, ahol a romantika, a reneszánsz, a szecesszió és a rokokó találkozik, nem létezne Itália nélkül, ahogy Gauguiné sem a déltengeri szigetek, vagy Csontváryé a Közel-Kelet nélkül. Szépirodalmi írásai is jelentősek, képeihez, melyek egy része képzeletbeli álomvárosában, Nakonxipánban játszódik, gyakran írt „kísérőéneket”. 1914-ben eluralkodó elmebetegsége kezdetben nem gátolta a festésben, élete utolsó tizenhárom évét azonban egyre nagyobb tompultságban a Lipótmezőn töltötte.
A kiállítás három emeletét töltik be Gulácsy művei, melyekhez kicsit több tájékoztató tábla nem ártott volna, ám az élmény így is maradandó. Olyan jelentős alkotásokat láthatunk, mint a Paolo és Francesca, a Varázsló kertje vagy Az ópiumszívó álma, és nem maradnak el érzéki nőábrázolásai, vagy komor hangulatú bibliai tárgyú képei sem. Számtalan önarcképet készített és bohócalakjaiban is önmagát jelenítette meg a róla készült fotókon Hamlet-kosztümben és különféle jelmezekben előszeretettel pózoló művész. A kiállított könyvillusztrációk, személyes iratok és jegyzetek közt megtaláljuk a maga készítette nakonxipáni szótárt is. Igaz, egynyelvűt: csak ő ismerhette saját különbejáratú mesevilágának nyelvét.
(Kogart Ház, Bp. VI. Andrássy út 112. Megtekinthető 2008. 07. 20-ig)
